deszpot-karoly-x

Rohamosan nő az adatmenedzsment iránti igény

Deszpot Károly, a WebEye Magyarország ügyvezetője a Navigátorvilágnak adott interjúban elmondta, milyen szerepet tölt be a WebEye életében az állandó innováció: „A fejlesztések esetében egyértelműen reagálnunk kell a piacon…

 

– A napjainkban teret hódító telematika újításai hogyan teszik gyorsabbá a logisztikai folyamatokat?
– A közúti áruszállítás sikeres és hatékony teljesítése számos részfeladatot foglal magába, kezdve a fuvarszervezéstől, a kiszállítások igazolásán át egészen az utólagos elszámolásokig. A telematikai rendszerek egyik fő feladata, hogy egy helyen összpontosítsák a lényeges információkat és strukturáltan adják tovább azokat az egyes szereplőknek. Ezzel mentesítjük őket az alól, hogy manuálisan kelljen kikeresni, megszerezni az információkat külön adatbázisokból vagy más kollégáktól. Azzal például, hogy a diszpécsereknek nem kell külön telefonon egyeztetni a pilótákkal arról, hogy merre járnak, mennyi a hátralevő vezetési idejük, és elég csak online felületen követni a mozgásukat, nemcsak időt, de ebben az esetben telekommunikációs költségeket is megtakaríthatnak. De beszélhetünk az útvonaltervezésről is. A múltbéli túrák kielemzésével és azok összehasonlításával megtalálhatjuk a leggyorsabb útvonalakat – a legrövidebb út nem mindig a leggyorsabb! Megtalálhatjuk a visszatérően problémás útszakaszokat, amiket a jövőben elkerülhetünk. Ezenfelül az útvonalküldés is egy lényeges könnyebbséget jelenthet a járművezetőknek. A diszpécser előre összeállítja az útvonalat a felrakópontokkal, tankolási állomásokkal, őrzött parkolókkal, és így a járművezetőnek már csak követnie kell a pilótafülkében elhelyezett tableten megjelenő utasításokat; ez kényelmesebbé és könnyebbé teszi a munkáját.

– És hogyan növelik a hatékonyságot az önvezető járművek, drónok és automatizált raktárak?
– A technológiai újítások bevezetésével a most ismert és bevált folyamatok is radikálisan meg fognak változni. A drónos szállítással például a kisebb küldemények kiszállítása válhat jelentősen gyorsabbá, mivel nem kell dugókban ácsorogniuk, közlekedési lámpáknál várakozni a kiszállító járműveknek, és az útvonalak előre tervezhetők. Raktárak esetén a betárolt áruk azonosítása, lokalizálása és létesítményen belüli mozgatása lesz automatizálható, ami töredékére csökkentheti az egyes folyamatok hosszát. Az egyik legjelentősebb innovációt viszont valószínűleg a 3D-nyomtatás elterjedése és fejlődése jelenti majd, mivel helyben lesznek előállíthatóak bizonyos alkatrészek, eszközök, ami szükségtelenné teheti a lokális, kisebb raktárkészletek fenntartását.

– Milyen konkrét példákat említene ezen eszközök alkalmazására?
– Drónos szállításra a Swiss Post indított egy projektet kórházi minták szállítására két kórház között. A mintákat önvezető drónok vinnék el a két létesítmény között, így csökkentve a szükséges vizsgálatok idejét. Raktárlogisztikában a tavalyi MLBKT kongresszuson hallhattunk önvezető, konvojban közlekedő gépekről, ahol a raktárban dolgozó személy az őt automatikusan követő kocsira helyezi át az egyes árukat, majd, amikor az adott szállítmányra kerülő minden küldeményt felrakodták, a szerelvény automatikusan leválik a konvojról és a felrakodási pontra megy. Ez csak néhány olyan lehetőség, amelyekkel akár a következő 5–10 évben találkozhatunk a nagyobb európai logisztikai cégeknél.

– Hogyan válnak a megoldásaik egyben biztonságosakká?
– A biztonsági aspektus ennek az éremnek a másik oldala. Egyrészről végigkísérhetjük a járművek és akár az áruk útját a szállítási folyamat mentén, másrészt automatikus riasztásokat állíthatunk be bizonyos esetekre: raktérajtó-nyitás, hőmérsékletváltozás, sofőrfülkéből érkező pánikriasztás. Élelmiszer- vagy gyógyszeripari termékek esetén a hőmérsékleti szint biztosítása és regisztrálása is kiemelten fontos. A WebEye setében 15 másodperces rendszerességgel mérjük és regisztráljuk a hőmérsékletet, egyszerre akár 4 különböző rekeszhez beállított külön értékekkel. Így az igazán hőmérséklet-érzékeny áruk szállítása is biztonságosan megoldható.

– Hol van ezekben a rendszerekben a hibakockázat?
– A statisztikai adatokból látható, hogy mind a raktári feladatok, mind az önvezető járművek esetében a gépek a teljes megtett munkamennyiségre vetítve már pontosabb munkát végeznek, mint amit az emberek érnek el. Ugyanakkor a problémamegoldást és bizonyos nem várt szituációkhoz való alkalmazkodást még nem sikerült megfelelően leprogramozni. A gépek és automatizált rendszerek már most nagyon jól teljesítenek, de leginkább csak kontrollált és pontosan kiépített környezetben. Ahhoz, hogy ezeket a rendszereket „szabadon lehessen engedni”, még számos ponton fejlődnie kell a technológiának.

– Mikor válnak ezek a megoldások megfizethetőkké, különösen a hazai fuvarpiacon?
– A technológia nem lineárisan fejlődik, hanem inkább egy hiperbolaszerű, folyamatosan gyorsuló ütemben. Jó példa erre a Microsoft Xbox Kinect játékgépe, aminek gyártása három évvel a kereskedelmi bevezetése előtt még 30 ezer dollárba került (a mai 150 USD helyett). Az újdonságok közül az önvezető járművekről olvashatunk legtöbbször mostanában. Ezen a területen is már elég régóta zajlanak a tesztelések, viszont a hétköznapi elterjedésükre kétségkívül még éveket kell várni a legfejlettebb piacok esetében is. A 2017-es év végéig már minden valószínűség szerint megvalósulhat viszont az első olyan út az Egyesült Államokban, Los Angeles és New York között, amelyet egy önvezető autó tesz meg anélkül, hogy az autóban ülő személy akár csak egyszer is beavatkozna a vezetésbe. A törvényi szabályozás is egy hosszabb procedúra lesz, így az általánosabb elterjedésükre 2025 előtt nem számíthatunk. Azt pedig egyelőre nem tudjuk megjósolni, hogy a magyar piacon mikor kezdik majd el használni ezeket az eszközöket. Úgy gondoljuk, hogy itthon is először a nagyobb, modern vállalatok ruháznak majd be egy-egy teszteszközre, raktárlogisztikai fejlesztésre, és amennyiben számszerűsíthető lesz a megtakarítás, úgy állhatnak át fokozatosan a különböző új megoldásokra, ami magával fogja húzni a többi iparágat is.

– Még mindig van szükség szemléletváltásra is ahhoz, hogy széles körben elterjedjenek ezek a szolgáltatások?
– Az önvezető járművek és a drónos szállítás esetében a változást valószínűleg az fogja behozni a mindennapokba, amikor a megfelelő törvényi szabályozások mellett igazán magas fokú biztonság mellett tudják majd használni a különféle megoldásokat a cégek, és számokkal is alátámasztható lesz az általuk elérhető megtakarítás. Mind a három kritérium elengedhetetlen feltétele a rendszerek bevezetésének.

– Milyen mértékben növekszik az igény – itthon és külföldön – a járművekből kinyerhető adatok elemzésére?
– Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt három évben több mint duplájára nőtt az adatmenedzsment iránti igény a szállítási és logisztikai piacon. Ma Magyarországon már elenyésző azoknak a fuvarozó vagy áruszállításban részt vevő járműveknek a száma, amelyekbe nincs valamilyen telematikai megoldás beszerelve, legyen szó akár csak egy útdíj-bevallásra alkalmas eszközről. Lengyelországban, Csehországban és Romániában is fejlett a telematikai piac, ahol ugyan eltérő szolgáltatásokra mutatkozik igény, viszont a telematikai rendszerek megléte abszolút elfogadott. A kelet-európai és CIS régióban a következő években 20–22 százalék körüli növekedés várható, ami több mint 6 millió 3,5 tonna feletti járművet jelent 2017 végéig. Ezzel egyenesen arányosan szeretnénk a WebEye-nál is bővíteni azoknak a megoldásoknak és riportoknak a sorát, ami tovább tudja könnyíteni és gyorsítani a fuvarszervezők és gépkocsivezetők munkáját, valamint olyan adatokat biztosít a vállalatvezetők számára, amelyekkel feltérképezhetik, hol lehet tovább javítani a cégek versenyképességét. Ez megoldható folyamatoptimalizálással vagy oktatásokkal.

– A fejlesztések mennyire követik ezeket a piacon felmerülő követelményeket, és mennyire mennek elébük?
– A fejlesztések esetében egyértelműen reagálnunk kell a piacon felmerülő igényekre és a törvényi szabályozás által előírt követelményekre. Ez jelenti a különböző integrációs fejlesztéseket, mobilalkalmazásokat, rakománykövetésre szolgáló megoldást vagy konkrét példát kiemelve a napidíjszámítást. Úgy gondoljuk, hogy aki nem tud megfelelni ezeknek a követelményeknek és együtt fejlődni az iparággal, az a szolgáltató nem marad életképes. A WebEye 15 éve van jelen a magyar, 10 éve pedig a nemzetközi piacon. Ez idő alatt folyamatosan tudott terjeszkedni és tudta növelni az üzleti eredményeit. Ez is jól mutatja, hogy nemcsak magyar, de nemzetközi szinten is igény van a megoldásaira. Ettől függetlenül folyamatosan törekszünk elébe is menni az igényeknek és továbbfejleszteni a rendszert, akár a szolgáltatásokat tekintve, akár a kezelőfelület használhatóságát nézve.

– Hogyan érte el a WebEye az európai legnagyobb lefedettséget?
– Az idő és a sikereink minket igazoltak. Versenyképes egyedi megoldások értékesítésével a megfelelő célpiacon, idővel, türelemmel és szakértelemmel értük el a mai állapotot. A lehetőségek teljes kiaknázása érdekében fontos volt, hogy kiismerjük a célpiacot, és tudjuk, mivel kínálhatunk többet a versenytársaknál, és reagáljunk ezekre a különbségekre. A WebEye 14 európai országban van jelen leányvállalatain keresztül, ahol az ott dolgozók a nyelvi akadályok elkerülésével tudnak segíteni partnereinknek. Alapvetően minden piacra igaz, hogy akkor érhetnek el sikereket, ha egy nyelvet beszélnek a megrendelővel. A WebEye-nál a leányvállalatok irodáiban helyi emberek, anyanyelvi szinten beszélő kollégák intézik a helyi képviseletek operatív feladatait, például az ügyfelek kiszolgálását. Mindez természetesen nem lett volna elég, ha nincs egy olyan szolgáltatásunk, ami kitűnik a versenytársak termékei közül.

– Ebből a kedvező pozícióból hogyan és milyen versenyelőnyt kovácsolnak?
– A legnagyobb versenyelőnyünknek a nemzetközi piacokon szerzett tapasztalatot tartjuk. A WebEye rendelkezik Európában a legnagyobb területi lefedettséggel a telematikai cégek között, így nem csoda, hogy számos nagy fuvarozócéggel, járműgyártóval, kereskedelmi vállalattal állunk kapcsolatban a kontinensen. A különböző piacokról pedig mind tanulni tudunk. Közvetlen és támogató kapcsolatot építettünk ki a kollégáink körében, ami erőssé teszi a csapatunkat. Ezt a tudást a magyarországi központi irodánkban összpontosítjuk, innen továbbítjuk kollégáinknak is.

– Milyen mértékben kell országokra/térségekre szabni a szolgáltatásokat, és miért?
– A szolgáltatások személyre szabása leginkább az integrációk esetében mutatkozik meg, mivel az egyes meghatározó TMS vagy Route optimalizálók mások lehetnek a különböző piacokon, régiókban. Az integrációk körének bővítésével, újak kiépítésével egy külön osztályunk foglalkozik. Különbség inkább a keresett szolgáltatások esetében látszik: egyes megoldások, mint a nyomkövetés vagy az útvonalriportok, a számlázást segítő szolgáltatások például univerzálisan fontosak az ügyfeleinknek. Számos olyan megoldás van viszont, ami egyes ország ügyfélkörének fontosabb, mint a másiknak. Ilyen például az üzemanyagmérés: Magyarországon, Romániában és a régió többi országában is nagyon keresett ez a szolgáltatás, míg Németországban kevesebb ügyfelünk érdeklődik iránta. Egy másik példa: a lengyel piacon az integrációk megléte alapfeltétel, míg a horvát fuvarcégeknek ez nem annyira kardinális kérdés. Ezek általában kulturális különbségek, amiket figyelembe kell vennünk.

– Tíz évre előretekintve milyennek vizionálja a telematika szerepét a közlekedésben és az árulogisztikai folyamatokban?
– Úgy gondoljuk, hogy az adatgyűjtés szerepe továbbra is nőni fog, viszont egyre célzottabban lesz szükségük rá a logisztikai szakembereknek területtől és részfolyamattól függően. Az IoT (Internet of Things) egyre több területet fog érinteni, egyre több folyamat lesz becsatolható egyetlen rendszerbe. Az ekkor létrejövő hatalmas, már emberi kapacitással kezelhetetlen adatmennyiség viszont hasznos információkat tartalmaz, amelyek mind a hatékonyabb munkafolyamatok kialakításához használhatóak. Úgy véljük, hogy a következő tíz év arra fog szolgálni, hogy a tapasztalatból működő feladatokat a tudatosan megtervezett, tényadatokra alapozott üzleti döntések váltsák fel egyre több, már kisebb cég esetében is.

– Milyen új szolgáltatások megjelenése várható a közeljövőben?
– Az elmúlt időszakban a mobilmegoldásokra összpontosítottunk, ami magába foglalta a platform független (Android és iOS) nyomkövetést, a kommunikációs megoldásokat, a dokumentumszkennelést, a fényképes dokumentáció készítését és továbbítását, valamint a rakománykövetést. Utóbbi lényege, hogy a diszpécser és a járművezető egyszerre is tételesen nyomon tudja követni az adott útvonalon szereplő fel- és lerakodásokat. Ezt egy bár- vagy egyéb 3D-kód (például QR) beszkennelésével teheti meg egy tetszőleges Android rendszert használó okostelefonon. Az alkalmazás célja, hogy elkerülhető legyen az egyes szállítási egységek rossz címre történő kézbesítése.

– Mit céloznak maguknak erre az évre és az említett tíz év múlva?
– Idén tovább szeretnénk erősíteni a jelenlétünket azokban az országokban, ahol a leányvállalataink működnek, legfőképp Lengyelországban, Horvátországban és Csehországban. A távolabbi jövőben további országokban szeretnénk megjelenni és meghatározó szerepet betölteni. Ezzel párhuzamosan pedig továbbbővítjük a szolgáltatások körét és folyamatosan dolgozunk az új fejlesztéseken.

Az interjú a NavigátorVilág 2017. májusi számában jelent meg.